Monthly Archives: február 2013

Mi baja a mai fiataloknak?

 A diákönkormányzatok értelmüket vesztették, a fiatalok nagy része kiállt a hasonló szerveződések mögül. A generációban nincs és nem is lesz kritikai attitűd, amíg „kuss a neved fiam” oktatás zajlik. Többek között ez hangzott el a Racionálisan Lázadó Hallgatók könyvbemutatóján szervezett kerekasztal beszélgetésen, ahol a fiatalokat leginkább ismerő szakértők osztották meg gondolataikat.

Az Aktív Fiatalok kutatócsoport a magyar felsőoktatásban tanulók között végzett felméréseket, ahol társadalmi helyzetükről és politikai preferenciáikról kérdezték őket. Az eredmények kapcsán felmerülő kérdésekről beszélgettek a kerekasztal beszélgetés résztvevői.
„Meghatározó az, hogy a fiatalok milyen politikai folyamatoknak voltak szemtanúi, miben nőttek fel.” – ezzel a gondolattal indította a beszélgetést Ságvári Bence, az MTA Szociológiai Intézet tudományos munkatársa . A családi hátér, valamint a szocializációs és a szubkultúrák fontosságán túl, Kóbor Andrea, a Hallgatói Hálózat képviselője a kritikai nevelés hiányának is nagy hatást tulajdonít a  fiatalok politikához való hozzáállásában. „A felsőoktatásba való bekerülés a vidéki, szegényebb családból származók nehezebb, továbbá a rendszerben is nehezebben érvényesülnek, mert az szervezetek inkább az értelmiségi fiatalokat részesítik előnyben, illetve nekik könnyebb az élet. Ez egy újratermelődő folyamat.” – tette  hozzá.
Kátai Gábor, ifjúságpolitikai szakértő szerint a diákönkormányzatok hiánya és „tesze-toszasága” is fontos tényező. „Nem csak a fiatalságra jellemző az elfordulás, hanem az egész társadalomra. Viszont nagyon jó, hogy felhergelte a népeket az egyetem ügye.”- mondta a szakértő.
Bauer Béla szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy nem tudjuk, hogy a végzettségünk mihez kell. Az ifjúságkutató azt is hozzáfűzte: „A kapcsolati tőke a munkavállalásban sokkal fontosabbak és meghatározóbbak a fiatalok körében.”
A szakértők egyet értettek abban, hogy súlyos probléma az elvándorlás is. A középiskolások egyre nagyobb százalékban jelentkeznek automatikusan külföldi egyetemekre, de sok munkanélküli is elhagyja hazánkat egy jobb élet reményében. Ságvári Bence szerint a legnagyobb gond az, hogy a kiutazó magyarok a legalsó szinteken ragadnak a munkavállalásban.

 

A Racionálisan Lázadó Hallgatók című kötetben a magyar főiskolások és egyetemisták aktuális társadalmi helyzetéről, valamint politikai attitűdjéről szóló tanulmányok szerepelnek.
Részletek: www.aktivfiatalok.hu
További információ: aktivfiatalok.hun@gmail.com

TÉGED MI ÉRDEKEL? VII. Sokszínű Fiatal Baloldal – Az MSZP és a DK támogatói a felsőoktatásban

Bíró Nagy András

SOKSZÍNŰ FIATAL BALOLDAL

AZ MSZP ÉS A DK TÁMOGATÓI

A FELSŐOKTATÁSBAN

E tanulmány célja, hogy bemutassa, milyen típusú fiatalokat képes elérni jelenleg az established baloldal. A részletesen elemzett kutatási eredmények világosan igazolják azt a hipotézist, hogy az MSZP és a DK fiatal támogatói két külön világot képviselnek. A két párt szavazói közötti különbség olyan jelentős, hogy nyugodtan kijelenthető: társadalmi hátterüket, közéleti aktivitásukat és értékrendjüket tekintve több köti össze az LMP és a DK választóit, mint a nemrég még egy pártot támogató MSZP-s és DK-s fiatalokat.

A baloldali fiatalok két liberális és egy gazdasági kérdésekben baloldalibb, társadalompolitikai ügyekben centristább pártra oszthatók. Az MSZP jelenlegi szavazói jóval közelebb állnak a centrumhoz és az átlag magyar fiatal értékvilágához, mint a liberálisabb DK és LMP. A szocialistáknak az átlagos vagy annál rosszabb háttérrel rendelkező, a baloldalibb gazdaságpolitikai és a két liberális párthoz képest centristább társadalompolitikai válaszok iránt nyitott fiatalok körében lehet esélye növekedni. A két liberális párt, a

DK és az LMP közötti különbség nem a szocio-demográfiai háttér, a közéleti érdeklődés vagy az értékvilág terén mutatkozik meg, hanem a politikai elitről, az elmúlt ciklusok teljesítményéről alkotott véleményekben.

Részletek a kötetben.

TÉGED MI ÉRDEKEL? VI. Trendforduló: Új fejezet a Fidesz és a legfiatalabb választói korosztály kapcsolatában?

Reiner Roland – Oross Dániel – Keil András

TRENDFORDULÓ: ÚJ FEJEZET A FIDESZ

ÉS A LEGFIATALABB VÁLASZTÓI

KOROSZTÁLY KAPCSOLATÁBAN?

A fiatalokra névválasztásával is utaló Fidesz fiatal korosztályokhoz való viszonya a párt megalakulása óta a közgondolkodás egyik meghatározó témája.
Vizsgálatunk célja feltárni, milyen szocio-demográfiai háttérrel, attitűdökkel rendelkeznek azok a szavazók, akik bár a fiatalok körében rekord magasságú a bizonytalan fiatalok aránya, mind a mai napig kitartanak kedvenc pártjuk, a Fidesz mellett. A Fidesz fiatal korosztályokon belül mért rendkívüli népszerűsége a magyar politika két évtizedes trendje volt. Feltételezésünk szerint 2012-re ugyanakkor új képlet alakult ki, a legfiatalabb választói korosztály, a 18–29 évesek pártpreferenciáit tekintve trendfordulóról beszélhetünk.

Hipotézisünk tehát, hogy a jelenlegi kormánypárt korábbi „fiatalos” jellege, a legfiatalabb szavazók között mért egyértelmű a dominanciája mára végképp eltűnt.

Részletek a kötetben. 

TÉGED MI ÉRDEKEL? V. Adalékok a Critical Mass nemzedékről – Az egyetemista- főiskolás LMP szavazók jellemzése

Keil András

ADALÉKOK A CRITICAL MASS

NEMZEDÉKRŐL

AZ EGYETEMISTA-FŐISKOLÁS

LMP SZAVAZÓK JELLEMZÉSE

A politikatudományi írásokban mind a mai napig kevéssé hangsúlyos terület az

LMP szavazóbázisának vizsgálata. A 2010-es választáson bejutási sikert elérő párt szimpatizánsai jelentős részben magasan képzettek, és inkább a fiatalabb korosztályhoz tartoznak. Ebből a megfontolásból nem haszontalan a magyar egyetemista-főiskolás generáció empirikus vizsgálata ahhoz, hogy átfogó képet kaphassunk nemcsak a zöldpárti szavazók demográfiai hátteréről, hanem attitűdjeiről, politikához fűződő viszonyáról is. Az írás az ifjúságot generálisan jellemző tendenciák számbavétele után arra keresi a választ: létezik-e a Szabó Andrea és Kern Tamás által „Critical Mass nemzedéknek”elnevezett csoport, amely érdeklődik a közügyek iránt, és kevésbé jellemzi a szélsőséges gondolkodás.

Ezek után kísérletet tesz arra, hogy megvizsgálja: léteznek-e az ingleharti értelemben vett posztmateriális értékpreferenciák e körön belül, kimutatható-e bármilyen összefüggés az LMP szavazók és a vizsgált értékek között.

Részletek a kötetben. 

TÉGED MI ÉRDEKEL? IV. A kuruc.info nemzedék – Miért népszerű a Jobbik fiatalok között?

Róna Dániel – Sőrés Anett

A KURUC.INFO NEMZEDÉK

MIÉRT NÉPSZERŰ A JOBBIK

A FIATALOK KÖZÖTT?

A Jobbik választási sikereinek kutatása az egyik legkurrensebb vállalkozás a mai politikatudományban. Az összes ezzel foglalkozó tanulmány kimutatta a párt fiatalok közötti kiugró népszerűségét, mégis keveset tudunk ennek okairól.

Írásunkban öt hipotézist tesztelünk, amely magyarázatként szolgálhat a radikális szavazótábor generációs jellegére: radikális értékpreferenciák, elitellenesség, gazdasági válság, internet-használat és a szubkultúra. Az egyes feltételezéseket aszerint vizsgáltuk, hogy mennyiben magyarázzák meg azt, hogy (1) miért lesz az egyik fiatalból jobbikos, míg a másikból nem, (2) miért magasabb a Jobbik támogatottsága a harminc év alattiak körében, (3) miért kiemelkedően magas a 18–21 évesek között és (4) miért 2008 után indult emelkedésnek a párt. Saját adatfelvételünket más ifjúságkutatásokkal és a teljes népességre reprezentatív mintákkal összehasonlítva a következő eredményeket kaptuk: a gazdasági válság minimális magyarázóerővel bír, az értékpreferenciákat használva pedig azt nem tudjuk értelmezni, hogy miért az utóbbi években és miért a fiatalok között tört előre a radikális párt. Az internethasználat és az elitellenesség már segít megérteni a fiatalok közötti felülreprezentáltságot, de az első választók közötti kiugró népszerűséget csak a társadalmi beágyazottságból kiinduló megközelítés magyarázza meg. Kvalitatív kutatásaink is azt támasztják alá, hogy a generációs alapú tevékenységek – zenekarok, fesztiválok, ifjúsági szervezetek, internetes fórumok látogatása – közelítik a legtöbb fiatalt a Jobbikhoz.

Részletek a kötetben. 

TÉGED MI ÉRDEKEL? III. A demokratikus részvétel tendenciái a magyar egyetemisták és főiskolások körében

Szabó Andrea – Oross Dániel

A DEMOKRATIKUS RÉSZVÉTEL TENDENCIÁI

A MAGYAR EGYETEMISTÁK

ÉS FŐISKOLÁSOK KÖRÉBEN

A rendszerváltozást követően a magyar fiatalokról készült ifjúsági vizsgálatok eredményei alapján a korosztály tagjait alacsony fokú politikai affinitás, valamint mérsékelt politikai aktivitás jellemzi. A 2010-es választási részvételi adatok a 25 év alattiak körében az átlagnál magasabb részvételi szándékot mértek.

Míg a tanulmánykötet egyes tanulmányai a pártokkal kapcsolatos motivációk, pártokhoz való kötődés szempontjából vizsgálják a kérdést, jelen tanulmány célja a választásokon való részvétel alakulását meghatározó szociodemográfiai tényezők vizsgálata. A kérdés megközelítésekor a tanulmány a fiatalok részvételi hajlandóságának növekedését az internet kínálta új részvételi lehetőségek szempontjából vizsgálja. Az egyéni politikai részvétel kérdéséhez az ahhoz szükséges erőforrások felől közelítve az online politikai részvétel nem igényel sok pénzt, sem engedélyt, sem valamely szervezethez való formális tartozást, továbbá kedvelt helyen és tetsző időben folytatható.

A politikai részvétel terén az interneten nyíló lehetőségek a politikai részvételről alkotott korábbi koncepciók újragondolását teszik szükségessé. E felismeréstől hajtva a tanulmány a korábbi tipológiáktól eltérően a politikai részvétel három csoportját különbözteti meg. A „hagyományos”, a „direkt” valamint az „új” részvétel megkülönböztetésével a kutatás hozzá kíván járulni azon kérdés jobb megértéséhez, hogy milyen változást hoz az online részvétel

a hagyományos választási részvétel, valamint a tiltakozásokban való direkt részvétel terén.


 Részletek a kötetben.

TÉGED MI ÉRDEKEL? II. Átalakult lázadás – Magyar egyetemisták és főiskolások politikai szocializációjának változása

Csőzik Rita

ÁTALAKULT LÁZADÁS

MAGYAR EGYETEMISTÁK ÉS FŐISKOLÁSOK

POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓJÁNAK VÁLTOZÁSA

Magyarországon a rendszerváltás után a társadalom olyan társadalmi lélektani válságba került, ami a politikai intézményrendszert is áthatotta.

Ebben az új folyamatban egyéni szinten tovább élnek a korábbi társadalmi és politikai tapasztalatok, viszont időről-időre érzékelhetővé válnak a generációk közötti különbségek. Az egyetemisták és főiskolások nemzedékével kapcsolatban azonban nem beszélhetünk hagyományos értelemben vett generációról. A mai fiatalok lázadása racionális lázadásnak tekinthető, amely nélkülöz bármiféle kollektív, egységes megmozdulást, így az individualista érdekek és életstratégiák előtérbe kerülésével, a társadalom adta lehetőségek teljes kihasználásával egy új nemzedék áll előttünk. A fiatalok viszonya a mai politikai élethez rendkívül ambivalens, és nem annyira kiábrándultságról, mint inkább érdektelenségről beszélhetünk, amely együtt járhat az ismeretek hiányával is. Lázadásuk nem konfrontatív, nem áll szemben a hatalommal, hanem egyfajta kivonulás. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy feltérképezhetővé váljon a XXI. századi magyar egyetemi ifjúság politikához fűződő viszonyrendszere, illetve az ezzel kapcsolatos reprezentációi.

Részletek a kötetben.

TÉGED MI ÉRDEKEL? I. A magyar egyetemisták és főiskolások társadalmi helyzete

Szabó Andrea

A MAGYAR EGYETEMISTÁK ÉS

FŐISKOLÁSOK TÁRSADALMI HELYZETE

 

A tanulmány célja, hogy bemutassa milyen szociodemográfiai, objektív tulajdonságokkal jellemezhetőek a mintába került főiskolások és egyetemisták.

Az ifjúsági társadalom elitjéről van szó, mégis a tanulmány azt bizonyítja, hogy ez a réteg sem mentes a társadalmi esélyegyenlőtlenségektől. Az elemzés Pierre Bourdieu tőkekonverziós elméletéből indul ki, és megvizsgálja, hogy az egyes tőkefajták felhalmozása miként jelenik meg a hallgatók egyes csoportjaiban. A tanulmányban tényként fogadom el, hogy az oktatási rendszer szelekciója, az esélyegyenlőtlenségek újratermelődése elsősorban az alap- és középfokú intézményekben történik, de a felsőoktatás is hozzájárul a kibocsátó család kedvező vagy kedvezőtlen státuspozícióinak az újratermelődéséhez.

Részletek a kötetben.

Érdekes adatok az Aktív Fiatalok kutatásából

Érdekes adatok az Aktív Fiatalok kutatásából:

Megkérdeztük. Megtudtuk.

Miért népszerű a Jobbik a fiatalok körében, kik ma az LMP szavazói és jellemzően kik azok, akik támogatják az MSZP-t és a DK-t, valamint a Fidesz- KDNP-t.

  • A magyar főiskolások és egyetemisták 38%-a szerint Magyarországnak inkább erőskezű vezetőre lenne szüksége, semmint politikai programokra.
  • Az egyetemisták közül minden harmadik nő az LMP-re adná voksát egy most vasárnap megrendezésre kerülő választáson.
  • A Jobbikot támogató fiatalok közül saját bevallásuk szerint csak minden ötödik elkötelezett a demokrácia értékei iránt.
  • A fiatalok a legnagyobb problémának a perspektívátlanságot, a céltalanságot és a munkanélküliséget tartják.
  • A Fideszt preferáló fiatalok ma enyhén jómódú családból származnak, akik szüleikkel inkább egyetértenek, valamint konzervatív értékrendet vallanak.
  • „Társadalmi hátterüket, közéleti aktivitásukat és értékrendjüket tekintve több köti össze az LMP és a DK választóit, mint a nemrég még egy pártot támogató MSZP-s és DK-s fiatalokat.”
  • „Budapesti értelmiségi családba születni tehát jobb egyetemet, jobb diplomát, végső soron pedig jobb munkaerő-piaci esélyeket jelent.”

Részletek a kötetben.

A kötetek elérhetőségéről hamarosan részletesebben is írunk.
Addig is érdeklődni: aktivfiatalok.hun@gmail.com